A 2011/2012-es évben először kerültek megfelelő téli pihenőhelyre a kaktuszok. A félkész házunk egyik szobáját "béreltem" ki erre a célra. A teleltetéshez három feltétel elengedhetetlen: szárazság - ez a legfontosabb -, hűvösség - úgy 5 és 10 fok közötti hőmérséklet -, és a világosság - ez a legkevésbé lényeges, mivel a kaktuszok télen nem fejlődnek, így a fény nélkülözhető. Ezelőtti teleken abban a lakásban tudtam csak teleltetni növényeimet, ahol most is lakunk. Ez pedig ugyan száraz és világos volt, de nem hűvös, mivel a szobákat fűtenünk kellett.

Ebbe a szobába elfért az összes növényem. Sőt itt teleltetem azokat a virágokat is, amelyek hasonló körülmények között kell átvészeljék a hideg évszakot. A leanderek és yukkák is itt kaptak helyet. Ezeket, a kaktuszokkal ellentétben, azért ritkán meglocsolom, mert víz nélkül azért nem bírnák ki a telet.

Mivel fűtés még nincs a házban, ezért felkészültem arra is, ha kemény hidegebb idők jönnének. Az állandó 5-8 fok körüli hőmérsékletet egy hőfokszabályozós olajradiátor biztosítja. Természetesen hőmérő is van a növények között, hogy ellenőrizni tudjam a fokokat. Amit igen gyakran meg is teszek.

A kaktuszaim eddig remekül elvannak. Bár, azt tapasztaltam, hogy minden gondoskodás ellenére, nem múlik el tél anélkül, hogy kisebb-nagyobb veszteség ne érni. Néhány növény nem éli meg a tavaszt. S azt sem tudom igazán, hogy a pusztulás okát hol keressem. Hiszen egyikkel sem kivételezek, s egyformán bánok velük, s ugyanabból a fajtából az egyiknek nincs semmi baja, a másik kipusztul. Emellett látszólag a tél kezdetén nincs semmi bajuk, aztán egyszer csak elpusztulnak. Idén már egy astrophitum dőlt ki. Felteszem, hogy valamilyen rejtett baja már lehetett a tél beállta előtt, s a sanyarúbb időszak csak tetézi a problémát.