Mivel könnyen tarthatóak, s feltűnő dekoratív virágaikat is könnyen hozzák, ezért igen kedvelt a gyűjtők körében, s eléggé el is terjedt. Nekem is van, 2007-ben szereztem be, s azóta is megvan. Persze azóta már jócskán megnőtt, csodaszép töviseket növesztve, s évente virággal örvendeztetve meg.

A Thelocactus nemzetségből a T. leucacanthus jelent meg először Európában 1830 körül. A fajt Galeotti Mexikóban fedezte fel, s ő is írt le Echinocactus bicolor néven, majd 1942-ben dr. Pfeiffer egészített ki a leírást. Akkoriban még Echinocactusként azonosították - mint a gömbkaktuszok többségét. A jelenlegi besorolási rendszerbe dr. Lord Nathaniel Britton és prof. dr. Joseph Nelson Rose helyezte 1922 augusztusában.

A bicolor fajnév latin eredetű, jelentése kétszínű, mely a virág kettős színére utal.

Származása

A nemzetség az Egyesült Államokbeli Texas államban, valamint Közép- és Északkelet-Mexikó több államában él természetes körülmények között, de főként a Chiuahua-sivatagban találhatunk rá. A mészköves talajt kedveli, a száraz, bozótos, tövises vidéket. Itt nagy területen terjedtek el.

Leírás

Thelocactus bicolor magányos (soliter) fajta, csak nagyon idős korában hozhat sarjat. Sötétzöld színűek, gömbölyded vagy kissé megnyúlt, oszlopos alakúak. Nyolc jól elkülönülő bordázata van. Függőlegesen vagy spirálisan futnak, szemölcsösen tagoltak. A bordák csúcsán találjuk az areolákat, amelyeket kis árok választhat el egymástól.

Többnyire nagyon tövisesek. A tövisek színe fehér, sárga, piros-sárga, és nagyon dekoratívvá teszik a növényt.  - Az én thelocactusomnak piros-sárga színű a tövise. - A középtövisek hossza 5 és 60 mm közötti méretűek és igen változatos formájúak is. A peremtövisek 2,5 és 3 mm hosszúak, sugárirányúak, egyenesek.

Gondozás

Teljes napfényt igényel. Azonban tavasszal mindenképp először szoktassuk hozzá a napsütéshez. A kaktuszok általános gondozási szabályait igényli. Óvni kell a túlzott öntözéstől, szabadtartás esetén az esőtől. Két öntözés között hagyjuk teljesen kiszáradni a földjét. Nyáron, azaz májustól szeptemberig, két-három hetente kaktuszoknak való tápoldatos vízzel locsoljuk meg. Júliusban, a legnagyobb kánikulában (azaz 38 fok felett) pihentessük egy hetet a növényt, ilyenkor ne locsoljuk.

Három-négy évente ültessük át új talajba.

Télen ne locsoljuk. Teljesen szárazon, lehetőleg hűvös, 5-10 fokos helyen pihentessük ilyenkor.

Virága

Virágának színpalettája a rózsaszíntől a sötét bíborrózsaszínen át a magentáig terjedhet, tölcsér alakú. Különösen dekoratívvá teszi, hogy belseje, azaz a virág torka vörös színű. A mérete is kiemeli a virág szépségét, 5 és 10 cm közöttiek. A képen látható az egy Thelocactus bicolor varr. Bicolor, s ennek virága a nemzettségen belül is a nagyobbak közé tartozik, azaz 8 cm körüli. Nappal virágoznak, s teljes napsütésben nyílnak ki teljesen. A virágzás közel négy napig tart: éjszakára a szirmokat összezárja a virág, s nappal ismét kinyitja.

Az 5 cm-nél nagyobb átmérőjű példányok már virágzóképesek. A virágzási időszaka tavasztól nyár végéig tart. Egyszerre több virág is nyílhat.

Ha megfelelő körülmények között tartják biztos, hogy nem marad el a virágzás.

Magja lapított és ovális.

Szaporítása

Mivel sarjakat elvétve nevel, s azt is csak esetleg öregkorában, szinte kizárólag magról szaporítható. Ahhoz, hogy a magok képződjenek több thelocacuts kell egyszerre virágozzon, hogy beporzódjanak. Gyakorlott gyűjtők szerint nem érdemes oltani ezt a fajtát, mivel saját gyökerén is remekül fejlődi. A magvetés után szokásos módon kell gondozni a kikelt magoncokat. Óvakodjunk a túlzott öntözéstől.