A kaktuszok számára - ebből a szempontból - a legveszélyesebb időszak a tavasz és a tél, amikor nedvesebb és hűvösebb az időjárás. Ekkor könnyen megtámadhatják a növényeinket a gombák, s egyszerűen elrohadnak. Kétféle módon terjed a gombásodás: fertőzött talajjal, vagy a levegőben, spórák segítségével. Ezért megelőzés céljából is ajánott ilyenkor a gombabetegségek elleni permetezés. Alábbiakban többféle fertőzést boncolgatok, amelyekre különböző permetszereket is felsorolok, de kikérhetjük növényvédőszereket árusító üzletek szakembereinek a véleményét is. Megelőzés céljából számomra a helyi boltban a TOP SIN AL70PU nevezetű szert ajánlották, amely többek közt kaktuszokra is kiválóan alkalmazható. Nemcsak permetezésre ajánlották, hanem a locsolóvízzel a talajba jutattva fertőtleníti azt.

1. Fuzáriumos rothadás (Fusarium solani, F. moniliformae, F. oxysporum fsp opuntiarum)

Talajlakó gombák spórái évekig életképesek maradnak. Főleg sérüléseken keresztül képesek megtámadni a növényt. A kaktuszfélék egyik legelterjedtebb betegsége. A növény bármely részén jelentkezhet: a gyökéren, a húsos részeken és a virágokon is. Leggyakrabban általában a dugványokon jelenik meg.

Tünetek: változatosak, külsőleg besüppedő, rózsaszínű foltok jelennek meg. A fertőzés kiindulása a sebzett növényi részen történik. A betegség a növények szállító szöveteiben tejed, aminek következtében a fertőzött részek megbarnulnak. A növénytest hervad, zsugorodik, a gyökérnyaknál rothadás jelentkezik, a fertőzött rész bebarnul. A hosszabb hajtású fajokon a beteg részek annyira befűződnek, hogy a hajtás ketté is törik. A leveles kaktuszoknál (Rhipsalidopsis stb.) a fertőzés a gyökereken keresztül is bekövetkezhet.

Megelőzés: a magvak csávázásával, szívó-rágó kártevők távoltartásával, a talaj és a már használt cserepek gőzöléses fertőtlenítésével, illetve a nem túl gyakori öntözéssel a fertőzés kialakulásának veszélye minimálisra csökkenthető.

Fertőzés esetén: beteg növényi részek megsemmisítése, a továbbterjedés megakadályozása vegyszerekkel.

Permetezés: 1 ezrelékes nedvesítőszeres oldattal.

Növényvédőszerek: Topsin Metil 70 WP, Benlate 50 WP

Fontos! Dugványozást csak egészséges növényi résszel végezzünk!

2. Botritiszes rothadás (Botrytis spp)

Túlöntözött kaktuszokon és túl nedves közegben történő dugványgyökereztetésnél előforduló fertőzés.

Tünete: a növények külső részén először klorotikus sárgulás látható, majd a kórokozó a növény belsejébe behatol és ott rothasztja a növény szövetrendszerét. A rothadás súlyosságát jelzi, hogy besüppedt foltok jelenek a növény külsején, a növény belseje teljesen elfolyósodik és szürke színű penész bevonat jelenik meg rajta. Konídiumokkal terjed.

Megelőzés: túlöntözés elkerülésével, rendszeres szellőztetéssel.

Fertőzés esetén: a beteg növény mindig kerüljön megsemmisítésre, hiszen a gombás növények meggyógyítása lehetetlen. A betegség továbbterjedését tudjuk csak megakadályozni.

Növényvédőszerek (megelőzésre): Buvicid F 0,2 %, Folpán 80 WDG 0,0125 %, Folpán 50 WP 0,2 %, Discus DF 0,02 %.

3. Fitoftórás rothadás (Phytophthora cactorum)

Hasonló tüneteket okoz, mint a Fuzárium, azzal a különbséggel, hogy a rothadó részeken kialakult penészgyep finomabb hálózatú, amelyen nem észlelhetőek rózsaszínű foltok. A fitoftórás megbetegedés nedves körülmények között lép fel.

Tünetek: a rothadó növényi rész kezdetben puha, sárgás színű, majd idővel megbarnul. A rothadás a talajjal érintkező növényi részből indul.

Megelőzése: talajlakó gomba, évekig fertőzőképes, így legfontosabb a talaj gőzölése, és a fertőzött növények talajjal együtt való megsemmisítése! Talajjal szennyezett vágóeszközzel is továbbvihetjük.

Fertőzés esetén: permetezés vagy a talaj beöntözés 2 ezrelékes oldattal, fertőzött növényi részek megsemmisítése.

Növényvédőszerek: talaj beöntözésre Merpán 80 WDG 0,15 %, vagy Merpán 50 WP 0,2 %, vagy Ditháne M 45 0,2 %; zöldrész védelme: Merpán 80 WDG 0,15 %, vagy Merpán 50 WP 0,2 % vagy Ditháne M 45 0,2 %, vagy Ridomil Dold MZ 68 WG 0,3 %.

4. Varasodás (Diplodia opuntiae)

Tünetek: A kaktusztesten barnásszürke vagy sötétszürke sárga szegélyű, kerek foltok keletkeznek, az epidermisz alatti néhány milliméteres mélységben a szövetek száradva szétesnek. Leginkább Opuntiákon fordul elő.

Megelőzése: a szívó-rágó kártevőket igyekezzünk távol tartani, mivel feltehetően ezek a fő hordozói a fertőzésnek.

A fertőzött növény kezelésére nem ismerünk hatóanyagot, a növényt mielőbb meg kell semmisíteni.

5. Fenésedés (Gloesporium spp)

A növénytesten kerek, élesen elhatárolt kérgesedő foltok jelennek meg. A fertőzött folt

kivágásával és a sebfelület fertőtlenítésével (tiszta szeszes ecsetelés után gombaölő szerrel, vagy faszénporral kezelhetjük).

6. Dreslerás betegség (Drechslera cactivora)

Erre a betegségre a Cereus, az Echinocactus, az Echinocereus, az Echinops, a Ferocaczus, a Navajoa, a Rebutia, a Sclerocactus kaktusz nemzetségek fogékonyak. A fertőzés forrása maga a beteg növény, s a sebzéseken keresztül fertőz.

Tünetei: a fiatal kaktuszok bőrszövetén, a sebzések környékén, apró, gyorsan terjedő zöldes-barna, vizenyős foltok figyelhetőek meg, majd ezek az egész zöld felületre kiterjednek. A foltokban olajbarna penészgyep fejlődik. A betegség terjedését nagymértékben elősegíti a párás, meleg, szellőzetlen levegő. A növény ritkán menthető meg, a fertőzés terjedésével rothad a növénytest.

Megelőzés: páradús meleg környezet kialakulásának megelőzése (rendszeres szellőztetés), magok csávázása, dugványok bemártása.

Fertőzés esetén: növény megsemmisítése talajjal együtt. Terjedés megelőzésére permetezés 2 ezrelékes oldattal.

Növényvédőszerek (csak megelőzésre): Systhane MZ 0,3 % vagy Systhane Duplo 0,15 % -os, + Ditháne M 45 0,2 %, vagy + Indofil M 45 (II) 0,2 % os permetlé kombinációba mártsuk.

7. Rizoktónia (Rhizoctonia solani)

Az egyik leggyakrabban elterjedt betegség, 230 fajta növénynél észlelték, köztük sok dísznövénynél, így a kaktusz féléknél is. Főleg magoncdőlést és dugványrothadást okozó gomba. A fertőzés a talajból támadja a növényt, rozsdabarna fonalak figyelhetők meg a környezetében. A fertőzött növény ritkán kezelhető, javasolt mielőbb megsemmisíteni (talajjal együtt!).

Tünetei: a) dugványnál a talajjal érintkező résznél barna-vörös penészgyep (micéliumbevonat) fejlődik. Kezdetben elszórtan barna, besüppedő elhalások figyelhetők meg, ezt követően a dugvány összetöpped, ráncosodik majd elhal; b) magból fejlődő csira növénynél: A fejlődő csirák a talaj felszíne alatt megbarnulnak, elrothadnak. A növényke kidől, fokozatosan elhervad és megszárad.

Megelőzés: gőzölt talaj használatával, illetve rendszeres, 1 ezrelékes növényvédőszeres beöntözés a magonc- és dugványtelepeken.

Növényvédőszer: Merpán 80 WDG 0,15 %, Merpán 50 WP 0,2 %, Ditháne M 45 0,2 %.

8. Helmintospóriumos rothadás (Helminthosporium sp)

Ez a kárósító is a fiatal növények gyökerét és a közvetlen föld feletti részeket támadja meg. Szakirodalom szerint a Cereus, Euhiocactus, Echinopsis, Ferocactus fajok érzékenyek erre a betegségre.

Tünetei: a zöld résztől sötétebb színű, zöldes-barnás, vizenyősnek látszó rothadás észlelhető. A rothadás gyorsan terjed. A rothadó részeken olajbarna színű, bársonyos bevonatú, ovális alakú penész gyep jelenik meg. A beteg növények végezetül elrothadnak és mumifikálódnak.

Védekezés: teljes mértékben megegyezik a Fuzáriumnál leírtakkal.