Aeonium arboreum (zöld színű), a ' Atropurpureum' (piros színű) és ' Zwartkop' (sötét bordó, szinte feketébe hajló színű) fajta is a gyűjteményem része. Az eredeti fajtát Tenerifén, szó szerint az autóút mellől szedtem össze. A másik kettőt vásároltam gyűjtőktől.

Kedvelem különleges megjelenésüket, virágszerű levél-elrendezásüket. A laikus szem számára az Aonium fajták a hazánkban is megtalálható és télálló Sempervivumokkal összkeverhető, innen is ered népies neve a „fás kövirózsa" , viszont ezekkel ellentétben az Aeonium korátsem bírják a hideget. Sőt!

Az Aeonium őshazája a Kanári-szigetek és Északkelet-Afrika tengerparti része. A nemzetség neve a görög ainosz szóból származik, ami azt jelenti örök, örökkévaló. A kövirózsacserje (Aeonium) a varjúhájfélék családjába tartozó nemzetség, aminek nagyjából negyven faját ismerjük.

Eredeti élőhelyükön cserje vagy félcserje magasságú, levélszukkulens növények. A bőrszerű, húsos leveleik laza vagy tömött levélrózsát alkotnak. Gyökereik elég erősek, s olykor még léggyökereket is növesztenek.

Virágaik általánosan sárgák, de vannak fehér és piros virágúak is, amik fürtben nyílnak. Elvirágzás után csak a virág és az alatta lévő szárrész pusztul el, de utána itt elágazik. A levélrózsák alsó levelei időről-időre elszáradnak, de ez természetes folyamat, ily módon növekedik.

Nyáron - tavasztól késő őszik, kb 10 fok körüli hőmérséklet feletti időszaktól - feltétlenül kint a szabadban kell tartani, hogy elég napfényhez jussanak, főleg a bordó változatai. Ilyenkor ugyanúgy kell locsolni, mint egy átlagos növényt. Arra ügyelni kell, hogy elágazott részeik könnyen lepattannak, letörnek, ezért óvatosan bánjuk velük, s olyan helyre tegyük, ahol nem borulnak fel könnyen, a szél nem borongatja fel.

Többnyire mindenhol azt olvastam, hogy üvegházban, 8-10 fokon teleltetik ki, viszont nekem ezzel rossz tapasztalatom volt, s azóta nem is próbálkozom. Egyik alaklommal a kaktuszokkal együtt akartam telelteni, s majdnem odavesztek. Még időben felhoztam a fütött szobába, ahol minden évben átvészelik a telet, némi locsolással.

Szaporítani a legegyszerűbb és leggyorsabb dugványról. A letört ág könnyen gyökeret ereszt. Nedves, laza szerkezetű talajba tegyük.

Nyár végén, a téli szerzon elején érdemes átültetni, ha szükséges. A felesleges bolygatást nem kedveli. Ezért csak akkor ültessük át, ha kinötte a cserepét, ez úgy 3-4 évente történik meg. A növény méretének megfelelő cserepet válasszunk, mivel nincs nagy gyökérzete, ezért felesleges a túl nagy cserép.