A debreceni és a MOKE kiállításaira is szívesen járok, s igyekszem eljutni. Idén valahogy úgy alakult, hogy a tavaszi expokra nem sikerült elmennem, viszont az őszieket nem akartam már kihagyni.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kiállításokon nem tudom megállni, hogy néhány példányt azért ne vásároljak, s így ősz táján, mikor a teleltetési helyükre kell a kaktuszokat cipelni, mindig eszembe jutnak a vásárlásaim, s mindig megfogadom, hogy többet egy darabot se veszek. Persze most is mind a két kiállításon gazdagítottam gyűjteményemet.

Az őszi kiállítások sorát a debreceni székhelyű Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság expoja nyitotta számomra. Ha lúd akkor legyen kövér: erre az eseményre viszont úgy alakult, hogy kétszer is eljutottam. A jelentős hagyományokkal bíró Molnár Imre nemzetközi kaktusz és egyéb pozsgás növények kiállításnak és vásárnak, az elmúlt évekhez hasonlóan, a Kölcsey Központ jó adottságú aulája szolgált helyszínűl. A kiállítás központi témánja Afrika volt. Először közvetlenül a megnyitó napján, majd másodjára augusztus 20-án mentem el. Utóbbi alkalommal elsősorban a virágkarnevállt szerettük volna megnézni, de olyan pocsék idő volt, hogy végül nagyrészt a kiállításon töltöttük az időt. Itt főleg turbinicarpusokat vásároltam: lophophoroidest, lauiit, beguinii, rioverdensist, panarottoit vásároltam. Kolovics Józseffel pedig mindenféléről - elsősorban persze kaktuszokról - beszélgettünk. Néhány télálló Echinocereus is hazajött velem.

Utolsó napon

A Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének ugyancsak az őszi kiállítására sikeredett eljutnom, annak is a legutolsó napjára. Kicsit látszott is, hogy megfáradt az esemény. Maga a kiállított növények csodálatosak voltak. Több évtizedes Ariocarpusok, Leuchtenbergiák, Ferocactok. A nemrégiben elhunyt Epresi László gyűjteményéből is voltak növények.

A kellemes őszi napsütésben élvezet volt végigböngészni az árusok megmaradt kínálatát. Némelyikkel pedig beszédbe elegyedni. Mohácsi Gáborral a télálló agavékról beszélgettünk. Halmi Lászlóval pedig a turbinicarpusokról, a teleltetésről váltottam néhány szót. Persze itt sem távoztam üres kézzel: egy Agave utahensis var. nevadensist, valamint néhány Turbinicarpust (lauiinak és a lophophoroidesnek egy-egy párt, valamint két swobodeat) vásároltam.