Közel tíz évvel ezelőtt voltam utoljára a debreceni kaktuszkiállításon. Ahogy most is, már akkor is a rendezvény helyszínéül a remek adottságokkal rendelkező Kölcsey Központ aulája szolgált. Akkoriban is rendkívüli módon lenyűgözött a sokszínűség és fajtagazdagság, amelyet kiállítottak, de elsősorban, amelyet eladásra szántak. Nemcsak a kezdők bukkanhatnak itt tetszetős növényekre, hanem a szakavatott szemek is kiszúrhatnak néhány érdekes növényt.

Ezért gondoltam arra, hogy idén is el kellene látogatni erre a kiállításra. Ugyan reggel mikor felébredtem még nem gondoltam, hogy néhány óra múlva a debreceni kiállítás anyagát fogom nézegetni, de egy hirtelen döntés által vezérelve autóba ültünk és elruccantunk a civis városba.

Az aulába belépve kicsit meglepett, hogy az első napon elég gyér volt a forgalom, alig volt látogató. Mivel a kiállítás augusztus 20-ig tart nyitva, elképzelhető, hogy inkább akkor mozdulnak majd ki a debreceniek és környékbeliek - reménykedtek a kiállítás szervezői és az eladók.

A kiállítás tematikájának ezúttal az ezerarcú kontinenst, Afrikát választották. Ezen a nyomvonalon haladva rendezték be a kiállítás egy részét. Azonban a környékbeli gyűjtők anyagai sem maradhattak el, s igazi ritkaságokat lehetett megcsodálni. A jó viszony igazolásaként pedig a szatmárnémeti Aztekium Kaktuszgyűjtő Egyesület növényei is fellelhetőek voltak a kiállítás anyagában.

Azonban nemcsak a kiállított növények miatt utaztam Debrecenbe, hanem az eladásra szánt növények is kiemelten érdekeltek. Annyi pénzkeretem nem volt, amennyit össze tudtam volna válogatni, így csak a prioritást élvező kaktusz-vágyaimat igyekeztem kielégíteni. Így vettem egy Astrophytum caput-medusae-t és egy Ferocactus glaucescens fr. nuda-t, a Notocactus uebelmannianus spirau már csak ráadás volt. Nézelődés közben beszédbe is elegyedtem Kolovics József  és Uram László gyűjtőkkel.

Most sem csalódtam: a kiállítás megnyerő volt, az eladásra szánt kaktuszválaszték pedig lenyűgöző.