Sziklakertet építettem
Adódott egy másfélszer tíz méteres terület a kertben, a bejárathoz közel, s mi más lehetne ezen mint sziklakert. Az ötlet pedig nem is tőlem származott!! Két év után jöhetett a bővítés...

A terület ideális erre, hiszen reggeltől délután hat óráig folyamatosan süti a nap, s nincs is olyan forgalmas helyen, hogy bárkit is zavarnának a szúrós növények.

Az ötlet ezúttal nem tőlem származott, hanem a férjemtől. Felvetette, hogy mi lenne, ha sziklakertet alakítanánk ki. "Hosszas" rábeszélés után, beadtam a derekamat!

Az elhatározás után jöhetett az elméleti felkészülés, mivel sokat nem tudtam a sziklakertekről, illetve a bele való, télálló növényekről.

A kezdeti kis területet 2016-ban kibővítettük, s most egy 10X10 méteres, lépcsőzetes helyet fogolalnak el a télállók. Folyamatosan ültettem bele a növényeket, de még mindig van benne hely újabbaknak... Három év elteltével lassan "belakják" a kaktuszok, főleg Opubtiak és Echinocereusok. Kísérőnövényekként Sempervivum fajták, néhány télálló Euphorbiák, Lewisiák, télálló Agavék kerültek a sziklakertembe. Télen ugyan nem kell bevinni sehová őket, viszont az érzékenyebb fajtákat (az Echinocereusokat pedig kötelező módon - mivel sajnálnám, ha elpusztulnának) letakarom, hogy valamelyest védve legyenek a hidegtől, nedvességtől. Külön öröm, hogy a szétszórodott magokból már saját Echinocereusok is kikeltek, s idén (2019) első alkalommal az egyik már virágozott is.

Hová kerüljön a sziklakert?

 

Sziklakert tervezésénél mindenképp vegyük figyelembe, hogy a terület napos legyen, lehetőleg déli fekvésű. Semmiképp ne legyen árnyékos. Emellett ajánlott, hogy a kaktuszoknak szánt helyet kiemeljük a talajból, ezzel is csökkenthető a talajnedvesség, jobban kiszárad. Arra is figyeljünk, hogy ez a terület lehetőleg szélvédett legyen.

 

Talajkeverék

 

Az első, s egyik legfontosabb a talaj összeállítása. A kaktuszföld keverésére egy homokos-üledékes alapot használtam, amihez még hozzákevertem sódert. Persze megkérdeztem néhány, a télálló kaktuszok témájára szakosodott gyűjtőt is, s jóváhagyták e földkeveréket. Őket idézve, minél silányabb a talaj, a télálló kaktuszoknak annál jobb. Sokan akkor hibáznak, amikor humuszos, trágyázott földbe teszik a télállóakat.

A télálló kaktuszok esetében a legfontosabb, hogy a talajuk jó vízáteresztő legyen, ne álljon sehol meg a nedvesség, hiszen ez a növények rohadásához vezethet.

A megkevert föld tetejére jöhet még egy vékony sóderréteg is, amelyet érdemes még egy rétegnyi valamilyen dekoratívabb kőzúzalékkal, gyöngykaviccsal lefedni.

 

Télálló növények kiválasztása

 

Az új sziklakertbe mindenképp télálló kaktuszokat szerettem volna. A minden tekintetben a mi éghajlatunkat toleráló és valóban télálló (nem csak fagytűrő) kaktuszok a fügekaktusz-félékből kerülnek ki. Elsősorban Észak-Amerika keleti part erdős és a nagy préri északi részének kaktuszai azok, amelyek a célnak megfelelnek.

Sok tapasztalatom nem volt a télállóakkal. Egyedüli ilyen kaktuszom egy O. phaeacantha, amely viszont eddig mindennek ellenállt: -26 fokos hidegnek, esős tavasznak. Erre 2010 tavaszán a kaktuszkiállításon beszélt rá egy gyűjtőtárs.

Ilyen esetekben mindenképp érdemes erre a fajokra szakosodott gyűjtőket felkeresni, mivel náluk biztosan télálló kaktuszokat kapunk, méghozzá kedvező áron. Ezt tettem én is. Bíró Ferenc télálló kaktuszaiból, illetve Deák István télálló agavéiból rendeltem jó néhányat.

Ezek kerültek egyenlőre a sziklakertbe:

-          Kaktuszok: Cylindropuntia kleiniae, Echinocereus coccineus, Echinocereus fendleri, Opuntia basilaris, Opuntia polyacantha, Opuntia polyacantha 'Redˇ, Opuntia polyacantha v. rufispi, Opuntia rutila hibrid, Opuntia Sp.4, Opuntia fragilis;

-          Agavék: havardiana, lechuguilla, utahensis, ovatifolia, kaibabensis, neomexicana, megalacantha, paryi.

Ezeken kívül néhány kísérőnövény, azaz kövirózsák és egy mongol kövirózsa (Orostachys iwarenge) került még beültetésre.

Ezekkel szinte meg is telt a sziklakert, hiszen tervezésnél/ültetésnél mindenképp figyelembe kell venni a növények későbbi méretét. Az Opuntiák többsége hihetetlenül gyorsan nő, nagy helyet kell biztosítani részére. Még akkor is szellősebben érdemes ültetni, ha frissen kevésbé tűnik tetszetősnek a kert.

Mivel ősszel láttam neki a sziklakertnek, ezért a kaktuszokat ugyan kiültettem, az agavékat cserépben teleltetem ki és csak tavasszal ültetem be. Bár, azoktól akiktől vettem megnyugtattak, hogy szeptember végéig nyugodtan lehet még télállókat ültetni.

 

Gondozás

 

A télálló kaktuszok gondozása sokban nem tér el a többi kaktuszétól. Annyiban mégis, hogy ezeket soha nem kell öntözni, a természet gondoskodik erről. Még a legszárazabb időszakban sem kell locsolni. Ezzel csak akkor kell bajlódnunk, ha a sziklakertünk valamilyen fedett helyen van.

Az egyik probléma, amely sziklakertek esetében felmerülhet: a tisztán tartás. A phaeacantham esetében elkövettem azt a hibát, hogy az elején nem tettem semmilyen talajtakaró sódert vagy követ, emiatt állandó gondom akad a tisztán tartásával, a gyomok szinte legyőzhetetlenek körülötte.

Azonban a legnagyobb elővigyázatosság és több centiméter kőzúzalék ellenére sem kerülhetjük el a madársóska, a folyondár és más gazok támadását. Az egyetlen hatásos módszer, sajna, kizárólag a kézi gyomtalanítás. Segédeszköznek használhatunk egy hosszú nyelű csipeszt is.

Tapasztalt kaktusztartóktól kaptam a tanácsot, hogy készítsek egy egyszerű konyhai villa és egy hosszú nyél segítségével egy eszközt, amellyel könnyedén be lehet nyúlni a nagyra terebélyesedett opuntia szártagjai közzé is. (Erről már külön cikkben is írtam az Érdekességek mappában található Gyomtalanítás villával cikkben.)

Vegyszereket ne alkalmazzunk gyomtalanítás céljából, mivel a kaktuszok is kétszikűek, akárcsak a legtöbb gyom.

 

Néhány szó az ellenségekről

 

Tetvek. Őshazájukban a kaktuszoknak számos ellenségük van. Így a pajzstetvek, a bíbortetű és főként a fügekaktusz-féléken élősködő kaktusz- vagy nopal-moly. Ausztráliában a kivadult és rendkívüli mértékben elszaporodott fügekaktuszok megfékezésére használták fel. Magyarországon nem valószínű, hogy megtelepedne, mivel elsősorban meleg égövi faj. Azonban számos télálló kaktusznak saját élőhelyén ellensége ez a kártevő.

Csigák. A csigák nagy veszélyt jelentenek, ugyanis elfogyasztják a friss hajtásokat. A megmaradt részekből a kaktuszok még csodásan regenerálódni tudnak, de az esztétikai eredmény lehangoló lesz. Ezért csigairtószert minden tavasszal egy hónapig szórjunk ki (főként a hajtási időszak elején), mert higgyük el, hogy a csigák (meztelencsigák) akkor is ott vannak, amikor nem látjuk őket. A csigairtásról is írtam már egy külön cikkben.

Vírusok, baktériumok, gombák. Sok kaktusznak rosszat tesz, ha az őszi esők felverik rájuk a sarat. Ezt kőzúzalékkal megelőzhetjük. A kaktuszokat nem érdemes amerikai származású növények, így különösen paradicsom és paprika mellé ültetni, mert elkaphatják ezek mozaikvírusait. Rovarok támadásaival, így a levéltetvekével akkor találkozhatunk, amikor a kaktuszok friss hajtásokat hoznak. Ez ellen létezik hatásos védelem. Gombák és bakteriális fertőzések ellen hatásos védelem nem létezik, a gombák esetén elsősorban rézgáliccal lehet próbálkozni, de a fertőzött egyedeket jobb eltávolítani azonnal.

 

Galéria
1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  37  38  39  40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60        Play         Stop

Még nincsenek megjegyzések. Hozzászóláshoz regisztráció szükséges.